udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Locsmándi Miklós
2001. december 5.
Dec. 9-én a kolozsvári Állami Magyar Operában Báthori Mária című előadáson jelen lesz Budapestről a Magyar Állami Operaház nemrégiben kinevezett két igazgatója, tájékoztatott Simon Gábor, az opera igazgatója. A Magyar Állami Operaház főigazgatója dr. Locsmándi Miklós, az operaház művészeti vezetője pedig Győriványi Ráth György lett. Simon Gábor igazgató azt is elmondta, hogy az első kapcsolatfelvétel 1990 tavaszán történt, amikor a budapesti operaház akkori vezetősége, Ütő Endre és Kürthy András tette tiszteletét a kincses város operájában. /Köllő Katalin: Jeles vendégek a kolozsvári operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 11.
A budapesti Magyar Állami Operaház élére nemrégiben kinevezett két új vezető, Locsmándi Miklós főigazgató, valamint Győriványi Ráth György főzeneigazgató, művészeti vezető dec. 8-án látogatást tettek a kolozsvári Állami Magyar Operában, megnézték a Bátori Mária című előadást. Egyedül Locsmándi Miklós főigazgató érkezett meg, Győriványi Ráth György ugyanis időközben megbetegedett Az előadás után a két igazgató, a budapesti és a kolozsvári, sajtóértekezletet tartott. Simon Gábor kolozsvári igazgató elmondta, hogy a két opera közötti közvetlen kapcsolat 1990-ben jött létre, ám az akkori vezetőséget követő új budapesti igazgatóság már nem tartotta szükségesnek a kapcsolat fenntartását. Most örömmel vették tudomásul, hogy az új budapesti igazgató újra fel szeretné venni a kapcsolatot a kolozsvári társulattal. Locsmándi Miklós elmondta, hogy egy konkrét ajánlatot is hozott: 2002-ben Dohnányi Ernő évforduló lesz, amely alkalommal az Operaház több Dohnányi művet is bemutat, ezek közül az egyik a Vajda tornya című operája. Ennek a bemutatójára 2002. december 6-án kerül sor, majd azt követően nagyon szívesen elhoznák Kolozsvárra is ezt a művet, hiszen ez egy erdélyi témájú opera. Locsmándi Miklós, amikor megtudta, hogy Romániában nincs megfelelő utánpótlás-nevelés a színházi kiegészítő szakmák terén, mint például a fodrász-parókakészítő, vagy díszlet- és jelmeztervező, felajánlotta, hogy Kolozsvárról, vagy Erdély más területeiről Budapestre mehetnének fiatalok, akik hajlandóak elsajátítani ezeket a szakmákat. Egy másik lehetőség a művészcsere. /Köllő Katalin: Hasznos és elégedett látogatás a kolozsvári Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
lapozás: 1-2